Európai Unió

Rezsiháború: növekedhet a feszültség Brüsszel és a kormány között

Az Európai Bizottság kétoldalú egyeztetéseket javasol a központi árszabályozás fokozatos kivezetéséről azoknak a tagállamoknak, így Magyarországnak is, amelyek jelenleg is alkalmazzák ezt a gyakorlatot - közölte csütörtökön az MTI-vel egy bizottsági forrás.

Mondd, mennyit ér az ember, ha független, de nincs pénze!

Skócia a bannockburni csatát követően 700 évvel már mindenféle kardlengetés nélkül kiválhat az Egyesült Királyságból. A szeptember 18-án esedékes népszavazás ugyanakkor nagyon megosztó a skótok körében, bár egyre többen hajlanak a függetlenedésre, a többség mégis maradna. Túl sok ugyanis a kétely és attól félnek, hogy rosszabbul járnának. Ez márpedig könnyen meglehet:

  • A brit pénzügyminiszter elmondása szerint a független skót állam nem használhatná tovább hivatalosan az angol fontot, mint fizetőeszközt.
  • A font nem hivatalos használata kockázatos, hiszen nem lesz végső hitelezője a bankoknak.
  • Az új fizetőeszköz bevezetése pedig árt a szoros kereskedelmi kapcsolatoknak.
  • José Manuel Barosso, az Európai Bizottság elnöke szerint rendkívül kétséges, hogy be tudnának-e kerülni az Európai Unióba (noha a britekkel maradva is kikerülhetnek még belőle).
  • Az Institute for Fiscal Studies elemzése szerint még az olajbevételek kedvező alakulása mellett is jelentős kiigazítás lesz szükséges a skót költségvetésben.
  • Valószínű, hogy az ellenlábas brit kormányzat nem a számukra legkedvezőbb feltételeket biztosítja majd a megállapodásokban és jelentős adósságterhet kell átvállalniuk.
  • Valószínű, hogy drágulni fog az ország finanszírozása.

Heves vitákat válthat ki az új uniós javaslat

A bankárok bérezésére vonatkozó EU-s szabályozást módosított formában ki akarják terjeszteni többek között a pénzpiaci alapok kezelőire is. Az erről szóló javaslatról az illetékes bizottság jövő héten szavaz, a cél, hogy a bérezési rendszer csak a szükséges mértékű kockázatvállalásra ösztönözzön. Vélhetően nagyobb összecsapásokra lehet számítani, a felek nagyon megosztottak, már csak azért is, mert jelenleg nagy a verseny a zéró kamatlábak mellett az alapkezelési szektorban - írja a Reuters.

Tízből kilenc magyar korrupciót kiált

Tízből kilenc magyar szerint széles körben elterjedt a korrupció az országban - derül ki az Eurobarométer friss felméréséből, amit az első korrupcióellenes bizottsági jelentéssel együtt hoztak nyilvánosságra hétfőn Brüsszelben, írja a Bruxinfo.

Új befektetési lehetőség nyílik meg márciustól

Március közepétől új szabályozás léphet életbe a befektetésialap-kezelőkre, amely az uniós irányelveknek megfelelően több újítást is tartalmaz. Többek között a zártkörű alapok és kezelőik is kaphatnak unión belüli útlevelet, bár az egyszeri engedélyezés szigorúbb lesz. A kisebb alapok mentességet kaphatnak, további fontos fejlemény, hogy magánszemélyek is befektethetnek zártkörű alapokba, így magántőkealapokba és kockázatitőke-alapba is - írja Napi Gazdaság.

Figyelmeztetést kapott a brit kormány

Aggodalommal tekintenek a brit bankok a szigetország Európai Unióval való kapcsolatára és egyesek drámai hatásokra figyelmeztetnek, ha az Egyesült Királyság elhagyja az EU-t.

Újabb megrázkódtatás éri az uniót? - A profik válaszolnak!

Magas államadósság, gyenge munkaerőpiac a dél-európai államokban, a szélsőséges politikai erők térnyerése, fizetési mérleg válság, értékalapú válság - ezek azok a veszélyforrások, amelyek magával ránthatják az egész Európai Uniót az általunk megkérdezett alapkezelők és elemzők véleménye szerint. Többen neveztek meg lehetséges válságországokat: ilyen lehet Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Szlovénia vagy Horvátország.

Elképesztő ütemben fizeti ki az uniós pénzt az NFÜ

Rekordösszegű, 154 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elmúlt héten, amelynek segítségével az idei kifizetések összege év végére el fogja érni az 1700 milliárd forintot - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára hétfőn az MTI-nek.
Csepregy emlékeztetett, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt hét hétfői sajtótájékoztatóján 1507 milliárd forintnyi támogatás kifizetéséről számolt be. Az azóta eltelt egy hétben kifizetett összegekkel együtt pedig újabb rekordszintet ért el az intézményrendszer.

Cameron: hiba volt a magyarok és mások beengedése

Mindössze egyetlen homályos mondattal célzott a brit miniszterelnök pénteken az EU-csúcson az új tagállamokból érkező munkavállalók tömeges beáramlásának a korlátozására, hogy aztán nemzeti sajtótájékoztatóján úgyszólván másról se beszéljen, mint éppen erről a témáról - számol be a BruxInfo.

Hitelminősítői pofont kapott az egész EU

A Standard and Poor's péntek hajnali döntésével egy fokozattal lejjebb minősítette az Európai Unió adósbesorolását, így az EU elveszítette eddigi legjobb, AAA minősítését.

Januárban kezdődhetnek a tárgyalások Szerbia uniós csatlakozásáról

Januárban kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások Szerbia csatlakozásáról az Európai Unióhoz - döntöttek kedden az EU uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei. Az első kormányközi konferenciát a tervek szerint január 21-én tartják - közölte Stefan Füle bővítési biztos.

Az induláshoz 4 inkubátorház kapott külső forrást

Még a nyár folyamán írták ki azt a pályázatot, amely Európai Uniós források mellett lehetővé tette, hogy inkubátorházakat állítsanak fel a nyertes pályázók, amelyek bemutatására a napokban került sor. A pályázatra 18 érvényes beadvány érkezett, viszont a jelenlegi feltételek mellett 4 inkubátorház elindítására volt forrás. A nagy érdeklődésre való tekintettel úgy látszik, hogy a program újraindul 2014-ben, ami reményt jelenthet a mostani pályázati körben alulmaradó cégek számára - derül ki a Nemzeti Innovációs Hivatal közleményéből.

Az állam végzi a jövőben a pályázatokkal kapcsolatos teendőket

A kormány a 2014-2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során felszámolja a korábban kiszervezett tevékenységeket, amelyeket a jövőben az állam meglévő belső erőforrásaira építve, azokat kibővítve végez el - az erről szóló kormányhatározat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Magyarország lesz a bankkártya-szabályozás kisérleti állata

Ebben a parlamenti ciklusban már nem foglalkoznak Brüsszelben a bankközi jutalék szabályozását megteremtő új pénzforgalmi irányelvtervezet és a kártyaalapú fizetési műveletekhez kapcsolódó bankközi díjakról szóló rendelet elfogadtatásával - írja a Napi Gazdaság. Valószínűleg az uniós irányelvtervezet intézkedésihez nagyon hasonló magyar példát látva döntöttek így, hiszen Európa most a hazai fejleményekből okulhat.

Korrigált a TÁRKI: mégsem utáljuk annyira az EU-t

Korrigálta a TÁRKI az Európai Unió megítéléséről szóló kutatásának eredményével kapcsolatos pénteki sajtóközleményét. Alapvető adatok cserélődtek ugyanis fel benne: az EU-s tagságot rossz dolognak tartók aránya valójában 22%, nem pedig 39% (ahogyan azt a múlt heti tájékoztatás jelezte). Ez a szám ugyanis azokra vonatkozik, akiknek nincs határozott véleményük az ország uniós tagságáról.

Már nem tetszik a magyaroknak az EU-tagság (korr.)

Az ország uniós tagságának megítélése megosztja a magyarokat: kicsit többen gondolják úgy, hogy összességében Magyarországnak ez inkább rossz, mint amennyien jónak tartják azt, de igen jelentős azok részesedése is, akik szerint egyértelműen egyik irányba se billen a mérleg. Ráadásul ebben a kérdésben évtizedes trend fordult meg idénre, hiszen a csatlakozás évétől egészen 2011-ig a tagságot pozitívan értékelők mindig nagyobb többen voltak, mint az azt bírálók - derül ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet 2013 nyári, országos reprezentatív mintán végzett kutatásából.

A TÁRKI hétfői közleményében korrigálta a felmérés eredményeit, melynek így teljesen más üzenete lett. Erről bővebben itt olvashatnak:

2013.09.02 12:41 Korrigált a TÁRKI: mégsem utáljuk annyira az EU-t

Mennyire számít, hogy jó-e a kormányzás?

A konvergencia és divergencia egyszerre van jelen az Európai Unióban. Ráadásul ez mind az eurozónán belüli és azon kívüli országok esetében is igaz. Az optimális valutaövezetek elméletének endogén értelmezése kevéssé tűnik ma alátámasztottnak a perifériára szorult országok esetében. Magyarország kapcsán azt látjuk, hogy míg 2002-ben a visegrádi országok éllovasa voltunk, addig mára sereghajtókká váltunk. Mindezt jól tükrözi a kormányzati minőség alakulása 2002 és 2011 között. Amennyiben országunk valóban csatlakozni szeretne az eurózónához, jelentős fejlődést kell felmutatnunk a nemzeti szintű kormányzás területén, és meg kell erősítenünk mind formális, mind informális intézményeinket. Az európai szintű egységes kormányzás kialakítása reménytelen vállalkozás lehet, amennyiben a nemzeti szintű kormányzási rend és gyakorlat olyan mértékben eltér egymástól, mint ahogy azt ma látjuk. A kormányzás nehezen megfogható definíciója ettől függetlenül mérhető, a törésvonalak jól kirajzolódnak. Az itt mutatott teljesítmény pedig erős és szignifikáns kapcsolatban van az adott országok gazdasági teljesítményével. Benzes István és Rezessy Gergely "Felzárkózás és leszakadás Európában. A nemzeti szintű kormányzás eltérő minőségei" című tanulmányára támaszkodtunk, akik 30 európai országot vizsgáltak meg a kormányzás 10 dimenziójában.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.